Több mint tízmilliárd éven át haladt a Föld felé az a kozmikus jel, amelyet most sikerült észlelni és megvizsgálni. Az FRB 20240304B jelű gyors rádiókitörés akkor keletkezett, amikor a világegyetem még csak mintegy hárommilliárd éves volt. Az esemény nemcsak új távolsági rekordot jelent, hanem új lehetőséget is kínál a kozmosz távoli korszakainak kutatására.
A felfedezésben két nagy teljesítményű műszer játszott szerepet: a dél-afrikai MeerKAT rádiótávcső és a James Webb űrtávcső. A kutatók a MeerTRAP projekt keretében érzékelték a rádiókitörést, majd a James Webb segítségével azonosították a forrásául szolgáló galaxist is, amely a földi obszervatóriumok előtt rejtve maradt.
„Olyan gyors rádiókitörést fogtunk, amely akkor keletkezett, amikor a világegyetem mindössze körülbelül hárommilliárd éves volt. Ezt a rövid rádiófelvillanást arra használtuk, hogy megismerjük azt az anyagot, amelyen évmilliárdos útja során áthaladt” – mondta Manisha Caleb, a Sydney-i Csillagászati Intézet kutatója, a tanulmány szerzője.
A kitörésnek otthont adó galaxis meglepően kicsinek és fémszegénynek bizonyult, ugyanakkor intenzív csillagkeletkezési időszakot élt át. Ezek a körülmények összhangban állnak azzal a feltételezéssel, hogy a gyors rádiókitörések forrásai fiatal magnetárok lehetnek. Ezek rendkívül erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok, amelyek nagy tömegű csillagok robbanása után jönnek létre.
A jel nemcsak a rádiókitörések eredetének vizsgálatához szolgáltatott adatokat, hanem egyfajta kozmikus jelzőfényként is működött. Miközben áthaladt az intergalaktikus téren, kölcsönhatásba lépett az ott szétszóródott anyaggal. Ennek nyomai lehetővé tették, hogy a csillagászok közvetve feltérképezzék a láthatatlan gáz- és porhalmazokat. A pillanatnyi felvillanás így a világegyetem rendkívül távoli szerkezetéről is értékes információkat adott.
A kutatók szerint az eredmény bővíti a korai világegyetem tanulmányozásának lehetőségeit. A Science folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy a rádiócsillagászat és az infravörös spektroszkópia együttes alkalmazása új távlatokat nyithat. A következő cél még távolabbi gyors rádiókitörések felkutatása, amelyek közelebb vihetik a tudósokat az első csillaggenerációk megismeréséhez.
