Első alkalommal találhattak második generációs bolygót egy fehér törpe közelében. A HS 0209+0832-re jelenleg hulló anyag nagy valószínűséggel egy olyan égitestből származik, amely csak azután alakult ki, hogy az eredeti csillag fehér törpévé vált. Ilyen jelöltet korábban még nem figyeltek meg a csillagászok.

A fehér törpék olyan csillagok kompakt maradványai, amelyek felélték nukleáris üzemanyagukat, majd ledobták külső rétegeiket. Az eredeti protoplanetáris korongból, a csillaggal együtt keletkezett bolygókat első generációsnak nevezik. Némelyikük túlélheti a csillag fehér törpévé alakulását, később pedig szétesett maradványaik nehéz elemekkel szennyezhetik a fehér törpe légkörét.

Második generációs bolygókról akkor beszélünk, ha azok csak a csillag külső burkainak ledobása után jönnek létre. Megfelelő körülmények között a kilökött anyag egy része új koronggá állhat össze, amelyből ismét bolygók születhetnek. A csillagászok szerint a HS 0209+0832 közelében észlelt objektum is így alakulhatott ki. Ezt a forgatókönyvet eddig csak elméletben vizsgálták.

A HS 0209+0832 fiatal és rendkívül forró fehér törpe: hőmérséklete megközelítőleg 35 527 Celsius-fok, kialakulása óta pedig mintegy ötmillió év telt el. A Hubble űrtávcső már 1999-ben kimutatta légkörében a szenet, az alumíniumot, a szilíciumot, a kalciumot, a titánt, a nikkelt és a cinket. Emellett körülbelül száz olyan színképvonalat is észleltek, amelyeket akkor nem tudtak megmagyarázni. Egyértelmű volt, hogy a fehér törpe kívülről kap anyagot, annak forrása azonban ismeretlen maradt.

A Warwicki Egyetem Jamie T. Williams vezette nemzetközi kutatócsoportja most újraelemezte a Hubble, a Nagyon Nagy Távcső (VLT) és a FUSE űrobszervatórium archív megfigyeléseit. A fehér törpére hulló anyag kémiai összetétele nem hasonlított a szokványos kőzetbolygókéhoz. A légkörben szilícium, nikkel, réz, cink és nióbium nyomait találták, vasat viszont nem.

Ez azért lényeges, mert a vas és a szilícium a kőzetbolygók fő alkotóelemei közé tartozik. Az itt vizsgált anyag ugyanakkor sok nikkelt, és különösen nagy mennyiségű nióbiumot tartalmazott. Ez az összetétel inkább arra az anyagra emlékeztet, amelyet maga a csillag lökött ki élete késői szakaszában.

Különösen fontos nyom a nióbium. Ez az elem az idősödő csillagokban az úgynevezett s-folyamat, vagyis lassú neutronbefogás során keletkezik. Mielőtt fehér törpévé válna, a csillag ledobja az ilyen elemekben gazdag külső rétegeit. A nióbium többlete, valamint a nikkel, a réz és a cink magasabb aránya ezért jól illeszkedik ahhoz a feltevéshez, hogy a bolygó a csillag által kilökött anyagból alakult ki.

További támpontot adtak a TESS űrtávcső megfigyelései. A HS 0209+0832 fényessége körülbelül 4,4 napos periódussal változik. A számítások szerint ilyen jelet egy, a fehér törpétől mintegy hatmillió kilométerre keringő gázóriás is kelthet. Az erős sugárzás miatt légköre fokozatosan elpárologhat, az elveszített gáz egy része pedig a fehér törpe felszínére hullhat. Valószínűleg ennek az anyagnak a nyomait látták a kutatók a színképben.

Az objektumot egyelőre nem lehet biztosan második generációs bolygónak nevezni. A fényességváltozást nem feltétlenül maga a bolygó, hanem az elpárolgó anyagból kialakult csóva is okozhatja. Az sem világos, hogy az égitest teljes egészében újonnan jött-e létre, vagy egy régebbi bolygó magját őrizte meg, amely később új légkört szerzett. Szokatlan kémiai összetétele alapján azonban ez az első ismert ilyen jelölt.

A kutatás eredményeit a Nature Astronomy folyóiratban közölték.