Egy terasz helyének előkészítése közben bukkantak Dánia eddigi legnagyobb, viking korból származó ezüstleletére Észak-Jyllandban. A 10. századi kincs mintegy hétszáz tárgyból, töredékből és érméből áll, össztömege pedig eléri a rekordnak számító 18,5 kilogrammot.
A ház tulajdonosa köveket és kavicsot távolított el a kertből, amikor fémtárgyakra lett figyelmes. Eleinte közönséges építési hulladéknak vélte őket, ám fél órán belül egy ékszerekkel teli agyagkorsót, valamint régi dísztárgyak több száz töredékét emelte ki a gödörből.
A helyszínre hamarosan megérkeztek az Észak-Jyllandi Múzeumok szakemberei. A régészek összesen hétszáz ép tárgyat és töredéket tártak fel: közülük 320 az agyagedényben volt, a többi pedig a közelében, a földben feküdt. A lelet csaknem háromszor olyan nehéz, mint az előző dán rekorder, amelyet 1971-ben találtak meg.
A kincsben tömör nyak- és karperecek, nagy ezüstrudak, egy apró, Thor kalapácsát formázó amulett és 47 régi érme volt. Az érméket részben az arab Keleten, részben a Brit-szigeteken verték. Köztük az angolszász király, a 9. és 10. század fordulóján uralkodó Idősebb Eduárd rendkívül ritka pénzeit is azonosították.
A kutatók számára az egyik ezüstrúd különösen értékesnek bizonyult. Oldalán négy rúna alkotja a „hutu” szót. A szakemberek szerint ez az egykori tulajdonos óészaki neve vagy annak a személynek a jele lehetett, aki a háborús belviszályok idején a földbe rejtette megtakarításait.
Az angol pénzektől a keleti dirhemeken át az ékszerekig terjedő leletegyüttes jól érzékelteti a 10. századi vikingek kereskedelmi és fosztogató hadjáratainak kiterjedtségét. A kincs egyúttal Észak-Jylland legjelentősebb régészeti felfedezése az elmúlt ötven évben.
Nem ritka, hogy történelmi emlékek véletlenül, hétköznapi emberek révén kerülnek múzeumi gyűjteményekbe. Angliában nemrég egy családi séta során a trójai háború jeleneteit ábrázoló mozaikot találtak, Fehéroroszországban pedig egy horgász ritka középkori kardot emelt ki egy folyóból.
