A papírt Kínában találták fel i. sz. 105-ben, ám akkoriban természetesen még nem léteztek egységes lapméretek. A szabványosítás gondolata csak a középkorban merült fel, amikor Itáliában és Franciaországban fejlődésnek indult a papírkészítés. A lapok méretét ekkor még az előállításukhoz használt gépek határozták meg. Mivel minden mester más méretű berendezéssel dolgozott, a papírlapok formátuma is változatos volt.

## Az A formátum alapja

A 20. század elején az ipar és a nyomtatás fejlődése miatt egyre sürgetőbbé vált a papírméretek egységesítése. A feladattal a német szabványügyi bizottság foglalkozott, amelynek Walter Porstmann mérnök is tagja volt.

Porstmann azt javasolta, hogy az új rendszer alapja az úgynevezett Lichtenberg-arány legyen. Georg Christoph Lichtenberg német író és fizikus két évszázaddal korábban az 1:√2, vagyis megközelítőleg 1:1,41421 oldalarányt találta a téglalap alakú tárgyak számára a legmegfelelőbbnek.

Ennek nagy előnye, hogy ha egy ilyen arányú téglalapot – jelen esetben egy papírlapot – félbehajtunk, a kisebb lap oldalaránya változatlan marad. Ez teszi lehetővé, hogy az A sorozat minden tagja ugyanazt a formát kövesse.

## Az egy négyzetméteres kiindulópont

Ezután már csak az A sorozat legnagyobb lapjának méretét kellett meghatározni. Az elnevezést nem bonyolították túl: az ábécé első betűjét választották, de létezik B és C formátumsorozat is.

Az A0 területét egy négyzetméterben határozták meg. Ezt a Lichtenberg-aránnyal összehangolva 1189×841 milliméteres méret adódott. A lapot az ember úgy tudja kézben tartani, ha két karját oldalra tárja.

A további méretek egyszerű felezéssel következnek egymásból. Az A1 az A0 fele, mérete 841×594 milliméter. Az A2 az A1 fele, vagyis 594×420 milliméteres, az A3 pedig 420×297 milliméter. Ennek megfelezésével kapjuk az első pillantásra szokatlannak tűnő, 297×210 milliméteres A4-es lapot.

## Nem mindenhol ezt használják

A rendszer nem vált azonnal általánossá. Csak 1975-ben kapott nemzetközi szabvány státuszt ISO 216 néven, majd számos ország átvette. Nem mindenhol terjedt el azonban: Észak-Amerikában saját szabványt, a US Letter formátumot használják, amelynél a papírlapok oldalaránya 1,29.