Csak az Antarktiszon élő baktériumokat találtak
Az antarktiszi Arthrobacter-törzsek mintegy 90 százalékát nem találták meg más térségek adatbázisaiban, és a kísérletek szerint különösen jól tűrik a hideg, száraz körülményeket.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
Az antarktiszi Arthrobacter-törzsek mintegy 90 százalékát nem találták meg más térségek adatbázisaiban, és a kísérletek szerint különösen jól tűrik a hideg, száraz körülményeket.
Az emberi agy nem három, egymásra rakódott evolúciós rétegből áll. A 182 faj vizsgálatára épülő kutatás szerint az agyterületek a helyért és az energiáért versengő, összekapcsolt hálózatokként fejlődtek.
Középkori pergamenlapokon mutatták ki a juhhimlő vírusát. A bronzkori leletekkel összevetett adatok szerint a kórokozó már 3500–3700 éve is veszélyeztette a háziállatokat.
A Dehnel-jelenség során egyes emlősök agya, koponyája és más szervei télen akár 20–30 százalékkal is összezsugorodhatnak, majd tavasszal teljesen regenerálódnak. A kutatók a folyamat molekuláris hátterét vizsgálták.
Több mint ezer ősi genom elemzése szerint a római uralom és a viking jelenlét kevésbé alakította Britannia génállományát, mint az angolszászok tömeges bevándorlása.
Ősi szibériai genomok elemzése szerint nemcsak Ázsiából jutottak emberek Észak-Amerikába: legalább ötezer éve visszafelé is zajlott a génáramlás.
A kígyók háromszor gyorsabban foglalnak el új ökológiai fülkéket, mint más pikkelyes hüllők, de kivételes evolúciós tempójuk oka továbbra is rejtély.
A zsákállatokon és ingolákon végzett géncserés kísérletek szerint az ősi Hmx gén fontos szerepet játszhatott a feji idegdúc, majd az agy evolúciójának kezdetén.
Az oroszlán, a tigris, a jaguár és a leopárd keresztezhető egymással, hibrid utódaik azonban rendszerint terméketlenek. Az oroszlán–tigris hibridek méretét az is befolyásolja, melyik faj adja az apát.
Idegen lényre emlékeztető gomba, parazita növény, fotoszintetizáló tengeri csiga és üvegdísznek látszó hernyó: öt megtévesztő életforma.