A világ tele van jó kérdésekkel.
Mi szeretünk utánajárni.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A bonobók gesztusokat értelmeznek, a méhek felfogják a nullát, a termeszek tervrajz nélkül építkeznek, a polipok pedig csalétket használnak. Hat példa mutatja meg, milyen sokféle lehet az állati intelligencia.
A delfinek gazdag hangkészlettel, a hollók hangokkal és testtartással, az ugrómajmok pedig rendezett jelzéssorokkal adnak át összetett információkat.
Egy új hipotézis szerint a tűz esti társas időt teremtett, fénye pedig erősíthette az összetartozást, így hozzájárulhatott a történetmesélés és az összetett emberi kommunikáció kialakulásához.
Egy ananásszal végzett kísérlet szerint a csimpánzok ritkábban lopnak barátaiktól, és a konfliktusokat is gyorsabban rendezik közeli társaikkal.
Albert II rhesusmajom 1949-ben első emlősként lépte át a Kármán-vonalat. Küldetése fontos élettani adatokkal alapozta meg az emberes űrrepüléseket és az űrbiomedicinát.
A pareidolia miatt arcokat és ismerős alakzatokat látunk véletlenszerű mintákban. A jelenséghez evolúciós örökségünk, elvárásaink és az agy felismerési folyamatai egyaránt hozzájárulhatnak.
A vadon élő indrik magasabb hangoknál nagyobbra nyitják a szájukat. Ez módosíthatja hangképző szerveik rezonanciáját, és az operaénekesekéhez hasonló elven erősítheti fel az éneküket.
Az állatvilágban fajonként nagyon eltérő viselkedésminták léteznek, az embereket pedig a kultúra is formálja. Ezért a farkasokra, oroszlánokra vagy más állatokra épülő hasonlatok nem adnak megbízható magyarázatot az emberi viselkedésre – az alfahím elmélete pedig különösen félrevezető.
A gibbonok szinte egész életüket a fákon töltik, ágról ágra lendülve akár 55 km/órás sebességet is elérhetnek. Énekelnek, táncolnak, tartós párkapcsolatban élnek, és nem alakítanak ki bonyolult hatalmi hierarchiát.
