Egy ősi gén segíthetett a fej kialakulásában
A zsákállatokon és ingolákon végzett géncserés kísérletek szerint az ősi Hmx gén fontos szerepet játszhatott a feji idegdúc, majd az agy evolúciójának kezdetén.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A zsákállatokon és ingolákon végzett géncserés kísérletek szerint az ősi Hmx gén fontos szerepet játszhatott a feji idegdúc, majd az agy evolúciójának kezdetén.
A pareidolia miatt arcokat és ismerős alakzatokat látunk véletlenszerű mintákban. A jelenséghez evolúciós örökségünk, elvárásaink és az agy felismerési folyamatai egyaránt hozzájárulhatnak.
Idegen lényre emlékeztető gomba, parazita növény, fotoszintetizáló tengeri csiga és üvegdísznek látszó hernyó: öt megtévesztő életforma.
A szibériai örökfagyban előkerült egy mintegy 36 ezer éves Homotherium latidens-kölyök múmiája. A barna szőrzetet és lágy szöveteket is megőrző lelet az első a kardfogú macskák körében.
A kizárólag Kenya Taita-hegységében élő hegyi gilisztagőte féregre hasonlít, de valójában ritka, ragadozó kétéltű, amelynek nőstényei közösen is gondozhatják az utódokat.
A tavakban és folyókban talált, sárkánytojásra emlékeztető képződmény valójában apró mohaállatok telepe. A szűrögető kolónia akár félméteresre is nőhet, és nem veszélyes az emberre.
A röpképtelen új-zélandi kivi szőrszerű tollazatával, érzékeny sertéivel és testméretéhez képest hatalmas tojásával is kitűnik a madarak közül.
A kaliforniai tengerfenék kőzeteit vizsgáló kutatók 2040 méteres mélységben véletlenül egy hegyesorrú kék kimérát filmeztek le. A „szellemcápának” is nevezett hal valójában egy mintegy 400 millió éve különvált fejlődési ág képviselője.
Egy fosszilis lenyomat melanoszómái alapján részben rekonstruálhatták a Sinosauropteryx színezetét: gesztenyebarna hát, gyűrűs farok és maszkszerű arcminta jellemezhette.
A polip karjai részben önállóan döntenek, bőre érzékel és álcáz, RNS-e nagy arányban szerkeszthető – életét mégis gyors hormonális összeomlás zárja le.
Az emberi és állati agy gyakran néhány jellegzetes vonásból alkot teljes képet. A szupernormális ingerek ezeket a mintákat túlozzák el, ezért akár a természetes jelzéseknél is erősebb reakciót válthatnak ki.
A geoduck mélyen a homokba ásva él, szifója akár egy méteres is lehet. Átlagosan 150 évig él, lehalászott állománya pedig csak évtizedek alatt áll helyre.