A polip: nyolc kar, elosztott elme, rövid élet
A polip karjai részben önállóan döntenek, bőre érzékel és álcáz, RNS-e nagy arányban szerkeszthető – életét mégis gyors hormonális összeomlás zárja le.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A polip karjai részben önállóan döntenek, bőre érzékel és álcáz, RNS-e nagy arányban szerkeszthető – életét mégis gyors hormonális összeomlás zárja le.
Az érdes cápa akár 1400 méteres mélységbe is lemerülhet. Angolnaszerű teste, mintegy háromszáz foga és rendkívül hosszú vemhessége teszi különlegessé.
Az emberi és állati agy gyakran néhány jellegzetes vonásból alkot teljes képet. A szupernormális ingerek ezeket a mintákat túlozzák el, ezért akár a természetes jelzéseknél is erősebb reakciót válthatnak ki.
A beluga emberi térdekre emlékeztető redői, mozgékony homloka és szokatlan arca mögött a sarkvidéki élethez alkalmazkodott anatómia áll.
A skorpiók érzékszervei alapján fejlesztett szilíciumérzékelő széles nyomástartományban is érzékenyen és pontosan működik, és egy robotot közeledő tárgyak felismerésében is segített.
A kutyák tévére adott reakciói összefügghetnek jellemükkel: az izgatékony ebek a mozgó alakokat követik, a szorongóbbak pedig más hangokra figyelnek fel.
Egy brit kísérlet szerint a sirályokat erőszak nélkül is el lehet riasztani az ételtől: a kiabálás jóval hatásosabb volt, mint a nyugodt beszéd vagy a madárcsicsergés.
A poszméhek megtanulták megkülönböztetni a rövid és hosszú fényvillanásokat, még akkor is, amikor a két jel összesített világítási ideje megegyezett.
A dugong akár négy méteresre is megnőhet, mégis növényevő, ritka szőrzete pedig az érzékelésben segítheti. Hét tény a lassan fejlődő tengeri emlősről.
A zebrák csíkjai távol tarthatják a cecelégyféléket, családjaik szigorú rendben élnek, újszülött borjaik pedig percek alatt talpra állnak.
A jávorszarvas legveszélyesebb fegyvere nem az agancsa, hanem a patája. Hét tény az érzékeiről, úszásáról, izomzatáról és borjairól.