Így tartja fogva a pókfonál a legyet
Elektronmikroszkópos nagyításban látható, hogyan fonja körbe a legyet a pókfonál, és miként alakítanak ki erős kötést a két felület viaszszerű anyagai.
Történetek, amelyektől másképp látod a világot.
Elektronmikroszkópos nagyításban látható, hogyan fonja körbe a legyet a pókfonál, és miként alakítanak ki erős kötést a két felület viaszszerű anyagai.
A kiméra akár 2600 méteres mélységben is élhet, porcos váza és nagy mellúszói pedig különleges mozgást tesznek lehetővé. Hátán mérgező tüske található.
Elpusztult állatok darabjai, ürülék, ikra és algamaradványok hullanak lassan az óceán mélyére. A mélytengeri hó sok fenéklakó szinte egyetlen táplálékforrása.
A bálnák és a delfinek nem isznak tengervizet: folyadékszükségletüket vízben gazdag táplálékuk fedezi, szervezetük pedig minimálisra csökkenti a vízveszteséget.
A röpképtelen új-zélandi kivi szőrszerű tollazatával, érzékeny sertéivel és testméretéhez képest hatalmas tojásával is kitűnik a madarak közül.
A különös, áttetsző leptocephalust 37 éven át önálló halfajnak gondolták, mire kiderült: valójában az európai folyami angolna lárvaállapota.
A 2004-ben észlelt, mindössze 0,2 másodperces magnetárkitörés még 50 ezer fényév távolságból is megzavarta a Föld ionoszféráját. Az ilyen neutroncsillagok mágneses tere minden ember alkotta mágnesét messze felülmúlja.
A kaliforniai tengerfenék kőzeteit vizsgáló kutatók 2040 méteres mélységben véletlenül egy hegyesorrú kék kimérát filmeztek le. A „szellemcápának” is nevezett hal valójában egy mintegy 400 millió éve különvált fejlődési ág képviselője.
Az óriás tőrösdarázs csaknem öt centiméteresre nőhet, mégsem keresi a konfliktust az emberrel. Bogárlárvákat bénít meg utódai számára, kifejlett állapotban pedig virágnektárral táplálkozik.
Egy fosszilis lenyomat melanoszómái alapján részben rekonstruálhatták a Sinosauropteryx színezetét: gesztenyebarna hát, gyűrűs farok és maszkszerű arcminta jellemezhette.
Venezuelának hatalmas olajkészlete van, de ennek nagy része szupernehéz, ezért kitermelése, szállítása és feldolgozása lassú, költséges és komoly technológiát igényel.
A mindössze mintegy ezer sejtből álló kerekesférgeknek még agyuk is van. Az e mögött található szerv felépítését már ismerjük, a szerepét azonban egyelőre csak találgatják.