A 21. század elejének merész épületei néha azt az érzést keltik, mintha tervezőik figyelmen kívül hagynák a fizika törvényeit. Az építészek, mérnökök és kivitelezők ugyanakkor egyre inkább együttműködni próbálnak a természettel, ahelyett, hogy legyőznék. Az alábbi tizenöt felhőkarcoló és más különleges építmény jól mutatja a kortárs építészet technikai és formai lehetőségeit.

## Bahrain World Trade Center

**Manáma, Bahrein, 2008**

A világ első olyan felhőkarcolóját, amelynek szerkezetébe szélturbinákat építettek, a brit Atkins nemzetközi vállalat tervezte. A két, vitorlát idéző, 240 méter magas és 50 emeletes tornyot három híd köti össze. Ezekbe egy-egy 29 méter átmérőjű szélturbinát szereltek.

A turbinák a Perzsa-öböl felé néznek, mert rendszerint onnan érkezik a szél. A tornyok formája felgyorsítja a köztük áramló levegőt, így a berendezések nagyobb terheléssel működhetnek. Ennek köszönhetően az épület villamosenergia-szükségletének 15 százalékát maga állítja elő.

## Walt Disney Concert Hall

**Los Angeles, Egyesült Államok, 2003**

Frank Gehry amerikai dekonstruktivista építész – a bilbaói Guggenheim Múzeum tervezője – egy sokvitorlás papírhajóra emlékeztető épületet alkotott. A forma nem véletlen: Gehry maga is kedvelte a vitorlázást.

A külső falak nagy részét rozsdamentes acél borítja. A környék lakói és az autósok azonban panaszkodtak a vakító napfényre, ezért a felületeket különleges csiszolással tették kevésbé tükrözővé. Odabent egy kiváló akusztikájú, 2252 férőhelyes hangversenyterem található. Orgonájának minden irányba szétágazó sípjai formailag az épület külsejére felelnek.

## Agora Theatre

**Lelystad, Hollandia, 2007**

Adriaan Geuze holland építész soklapú kulturális központja kívülről űrhajóra, belülről kaleidoszkópra hasonlít. Külső síkjai aranyszínben játszanak, a különböző színekre festett belső felületek pedig optikai illúziókat keltenek. A tervezők abból indultak ki, hogy a színház a valóságon és a hétköznapokon kívüli tér.

## Museum of Islamic Art

**Doha, Katar, 2008**

Az Iszlám Művészeti Múzeum egy park mesterséges szigetén áll. Tömbjei leginkább egymásra rakott építőkockákból emelt piramisra emlékeztetnek, amelyet boltívek és ablakok tagolnak. A kínai–amerikai Ieoh Ming Pei így értelmezte újra az iszlám építészet hagyományos motívumait.

## Mercury City Tower

**Moszkva, Oroszország, 2013**

A Moszkva-City üzleti negyedben álló torony megdöntötte a londoni The Shard rekordját, és átadásakor Európa legmagasabb épülete volt. Magassága 338,8 méter. Ezt a címet 2024-ben már a szentpétervári, 462 méteres Lahta Center viselte.

A 75 emeletes, teljes panorámaüvegezésű, felfelé lépcsőzetesen keskenyedő felhőkarcolót az amerikai Frank Williams és az orosz Mihail Poszohin közösen tervezte.

## The Shard

**London, Egyesült Királyság, 2012**

A „Szilánk” egy 87 emeletes üvegpiramis, amelynek tetején kilátó működik. Lakások, irodák, szálloda és éttermek kaptak benne helyet. Renzo Piano olasz építész a „függőleges város” gondolatát valósította meg: olyan épületet alkotott, ahol az emberek élhetnek, dolgozhatnak és kikapcsolódhatnak is.

## Seattle Central Library

**Seattle, Egyesült Államok, 2004**

A központi könyvtár kívülről acélhálóba burkolt üvegplatformok látványos halmazának tűnik. Belseje tizenegy emeletnyi többfunkciós tér, amelyet rámpák és mozgólépcsők kapcsolnak össze – hagyományos lépcsők nélkül.

## Beijing National Stadium

**Peking, Kína, 2008**

A köznyelvben Madárfészekként emlegetett nemzeti stadion a 2008-as nyári olimpiai játékokra épült. Betonból készült lelátómedencéjét egymásba fonódó fémgerendák veszik körül, amelyeket 24 oszlop tart. Az átlátszó anyagú tető az eső és a napsütés ellen is védelmet nyújt. A stadion befogadóképessége 91 ezer fő.

## Harpa Concert Hall

**Reykjavík, Izland, 2011**

Az óceánban úszó hatalmas jéghegyet idéző épület acélvázát pikkelyszerű, színezett üvegpanelek borítják. A többnyire zöld, valamint kék, türkiz és bézs elemekben a tervezői szándéknak megfelelően a város, az ég és a kikötő tükröződik. A Harpa emlékműszerűen áll szárazföld és tenger, természet és művészet határán.

## Metropol Parasol

**Sevilla, Spanyolország, 2011**

A világ legnagyobb faépítménye Sevilla óvárosában teríti szét hatalmas „kalapjait”. Jürgen Mayer-Hermann német építész Metropol Parasol, vagyis Metropol napernyő nevű alkotása hat „ernyőből” áll, ám inkább földönkívüli, fantasztikus gombákra emlékeztet.

A tervezőt a sevillai székesegyház boltozatai, valamint a közeli Cristo de Burgos tér fikuszfái is inspirálták. Az építmény alatt régészeti múzeum, piac és étterem található, kanyargó járdáin pedig a tetőre is fel lehet jutni.

## L’Àgora, Ciutat de les Arts i les Ciències

**Valencia, Spanyolország, 2009**

Santiago Calatrava valenciai építész bio-tech, vagyis neoorganikus alkotása egyszerre emlékeztet összezárt, egymásba fonódó ujjú tenyerekre és összecsukott szárnyakra. A parabola formájú épületet már az építkezés kezdetétől sokan bírálták célszerűtlensége miatt, végül mégis sokféle rendezvénynek bizonyult alkalmasnak, a tenisztornáktól a divathétig.

A többfunkciós csarnok Valencia Művészetek és Tudományok Városában áll, egy óriási szemet formázó planetárium és egy tavirózsára emlékeztető oceanárium közelében.

## Aldar Headquarters Building

**Abu-Dzabi, Egyesült Arab Emírségek, 2010**

Az Aldar építőipari vállalat székházát „érmeépületnek” is nevezik: a 110 méter magas korong olyan, mintha egy pénzérmét az élére állítottak volna. Az építészek a stabilitás, az egység és az észszerűség gondolatát kívánták kifejezni. A tervezésben az aranymetszés elvét követték, és Heinrich Cornelius okkultista pentagrammájából – a körbe rajzolt emberalakból – merítettek ihletet.

## Mercedes-Benz Welt

**Stuttgart, Németország, 2006**

A Mercedes-Benz Múzeum formájának alapja a „lóherelevél”: három egymást átfedő, eltolt középpontú kör. A belső tér sem egyszerűbb. A három kiállítási szint a kettős spirál elve szerint folyik egymásba. A gyűjteményben több száz autót őriznek.

## Galaxy Soho

**Peking, Kína, 2012**

A bevásárló- és szórakoztatóközpont az iraki származású brit építész, Zaha Hadid munkája. Formáját a rizsteraszok látványa ihlette. A négy lekerekített épülettömb rétegszerű emeletei finom átmenetekkel kapcsolódnak egymáshoz, az egész komplexumban egyetlen sarkot sem találni.

## Marina Bay Sands

**Szingapúr, 2010**

Moshe Safdie elmondása szerint a kártyapakli adott ihletet az épülethez. Három felhőkarcolót fogott össze egy közös tetőterasszal, amely egy meghajlított hajóra emlékeztet. A „hajóban” egy 150 méteres medence, étterem és fákkal beültetett park kapott helyet. Esténként lézershow-t rendeznek a tetőn.